Lassan három hónapja van nálam egy HTC Sensation, tetszenek a HTC megoldásai mind designban, mind hardver téren is. Egyik ismerősöm Ádám, akinek GSM boltja van, jóárasítva, soron kívül szerzett nekem egy HTC One X-et. 3 nap alatt beleszerettem a telefonba, tökéletes szimbiózisban van egymással minden, a HTC ezután a fél/háromnegyed éves stagnáló szakasza után ismét egy remek készüléket hozott ki, ami sokak kedvencévé válhat, még magamfajta Apple fanokat is magához csábítva.
A telefonnak olyanokkal kell megmérkőznie, mint a Nexus S vagy az iPhone 4S, a tovább után kiderül, hogy mennyire sikerül felvennie a versenyt ezen vetélytársaival.
Hardver:
A HTC ezúttal visszavonult a tervezőasztalhoz, és teljes mértékben újragondolta a telefon design fogalmát. Gyönyörű kontúrokkal, férfias formával sikerült egy remek kinézetű telefont létrehozni, a csupán 8,9 mm-es vastagság csak megkoronázza az egészet. Eszméletlen jó érzés a telefont fogni, leírhatatlanul jól belesimul a kezünkbe, a polikarbonát váz kicsit olcsó műanyagos érzést ad, de ezt rögtön elfeledteti velünk az az érzés, ahogyan a One X eggyé válik a tenyerünkkel. A telefon 32 GB memóriával érkezik, ami már senkinek sem lehet kevés, a négymagos processzor gyorsaságát nem volt még szerencsém tesztelni, a rendszer mindig is gyors volt, olyan App még nincsen, ami ennyi vasat igényelne. A weblapok szép gyorsan töltődnek be, a flash tartalom nem akadozik. A 720p-s kijelző szép, de nem egy retina, a színek nem elég intenzívek, a fekete kicsit világos, de nem halunk bele a megjelenített tartalomba. A 4,7 colos kijelzőt kicsit nagynak találom, szerintem túlzottan megnöveli a telefon méretét, de úgy látszik sokan erre vágynak. Amit érdemes megemlíteni, az a hangszóró, amit már a Beats audio segítségével fejlesztettek ki. Nagyszerűen szól, a basszusok már nem olyanok, mintha egy nyugdíjas mászná meg a lépcsőházat fatalpú cípőjében, a hangok közötti egyensúlyt remekül eltalálták.
A Kamera is teljesen rendben van, a 4S szintjét sajnos nem sikerült megütni, de így is remek kép- és videóminőséget kapunk, kisgyerek szülinapján, utcán nem is kell jobb. Én ha komoly fotót szeretnék csinálni, akkor a Nikonommal csinálom, egy mobilkamera sosem éri el azt a minőséget, kár is ezt elemezni.
Akkumulátor:
Érdemes megemlíteni, hogy az akkumulátoridő csökkent a régi HTC modellekhez képest, ennek oka a négymagos processzor, az új display és a méretcsökkenés. Egy napot kibír, de a végén már félve néztem meg az e-mailjeimet, hátha lemerülök és a feleségem nem tud felhívni otthonról. Szerintem ez egy nagy lépés hátra, azért egy okostelefon legalább egy hosszú napot tudjon már végigvinni.
Szoftver:
Nekem mindig is a HTC Sense kezelőfelület volt a kedvencem, tökéletesen használható oprendszert hoztak létre a kezdetek óta. A Sense 4-el sincs ez máshogy. Bugok vannak itt-ott, de mégis az ICS és a Sense jó tulajdonságait használhatjuk egybeolvasztva.
Összességében elmondhatjuk, hogy a HTC-nek sikerült megcsinálnia a legjobb Androidos készüléket, szép a design, a telefon mindent tud, amit 2012-ben tudnia kell. Az akkumulátoridő elég aggasztó, de lehet hogy lesz rá valami szoftveres fix. A négymagos processzorrol egyenlőre nem sokat tudunk mondani, úgy hallottam, hogy a benchmarkokon eléggé alulteljesített, de azt hiszem egy idő után már nem mérvadó a processzor teljesítménye, inkább a szoftver minősége (lásd: iPhone). Vegyetek!
Ja és köszi Ádámnak a telefont!
Design: 8,5/10
Használhatóság: 8/10
Operációs rendszer: 9/10
Kamera: 7/10
Összesen: 8,125/10
Kéne?: NANÁ!! Meg is tartom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.